Benyó Bertalan
Nyílt levél a BKK-nak
Dr. Dabóczi Kálmán vezérigazgató úr!
Tisztelt BKK!
Már húsz éve foglalkoztat a gondolat, hogy milyen hatalmas
nyereséget, értéknövekedést hozna az országnak, ha az M0-s déli szakaszán, ill.
a mentén megvalósulna a tömegközlekedés Budatétény és Soroksár között. Szinte
hihetetlen, de építeni mindössze egy 200 méteres útszakaszt kellene a csepeli
Auchan mögött és 2 vagy 3 pár autóbusz-megállót. Tehát a fejlesztés
valószínűtlenül kis költséggel volna megvalósítható. Az eredmény viszont
óriási volna, hiszen Dél-budapesten, ill. a hozzákapcsolódó agglomerációban
nagyvárosnyi terület értékét emelné meg jelentősen, vagyis hatalmas új
értéket teremtene (gondoljunk a forintra!)
azáltal, hogy ennek a területnek a centrumtól független összekapcsolódását
lehetővé tenné.
Más oldalról nézve az eredményt, félmilliónyi népesség
mozgástere, cselekvési, döntési lehetőségeinek köre bővülne,
foglalkoztatási(!), piaci, kulturális viszonyai javulnának jelentősen.
Hiszen olyan vasútvonalakat és volánbusz-vonalakat kötne össze, amelyek csak
innen 5-10 km-re, bent a központban futnak össze.
Arra kérem a BKK-t, hogy valósítsa meg ezt a rendkívüli
jelentőségű – értékteremtő – külső autóbuszvonalat.
Igaz, hogy a Csepel szigeten belül egy 3 km-es szakaszon ez Budapesten kívül
vezetne, néhány száz méterre Budapest határától, de Budapest XXII. és XXIII.
kerületét kapcsolná össze.
2016.08.16.
1. Válasz a BKK-tól
Tárgy: Tájékoztatás
Tisztelt Benyó Bertalan!
Hivatkozva Társaságunkhoz 2016. augusztus 15-én,
valamint 16-án érkezett, Dr. Dabóczi Kálmán vezérigazgató úrnak címzett
elektronikus leveleire, az alábbi tájékoztatást adjuk.
Csepel és Soroksár között az elmúlt
években meghosszabbított csepeli járatoknak (35-ös, 36-os, 148-as, 151-es)
köszönhetően általában egy átszállással biztosított az eljutás. Emellett a
D14-es hajójárat is közlekedik Csepel-Királyerdő és Soroksár,
Molnár-sziget között. Az M0-s autóúton közlekedő, a lakott településrészeket
alapvetően elkerülő járat megtérülése, gazdaságos üzemeltetése
nehezen lenne biztosítható, így egy ilyen járat indítására a közszolgáltatás
keretein belül jelenleg nem látunk lehetőséget.
Megértését köszönjük.
Budapest, 2016. szeptember
13.
Tisztelettel: V. Ágnes Levelezési
ügyfélszolgálati vezető BKK Zrt.
Jogorvoslati lehetőség: Amennyiben válaszunkkal nem ért egyet, a
Budapesti Békéltető Testülethez (postacím: 1016 Budapest, Krisztina krt.
99., e-mail cím: bekelteto.testulet@bkik.hu,
telefonszám: +36 (1) 488 2131) fordulhat jogorvoslatért.
1. Nyílt válasz a BKK-nak
Tisztelt BKK, Tisztelt V. Ágnes!
Köszönöm,
hogy válaszoltak, de a válaszuk nagyon elkeserített. Önök a javasolt, ill. kért
autóbuszjárat megtérülésének, gazdaságos üzemeltetésének „nehezen
biztosítható” voltáról beszélnek. Hát a budapesti tömegközlekedéssel
kapcsolatban szabad, van értelme megtérülésről beszélni? 30-40 évvel
ezelőtt még legalább azt lehetett tudni, mekkora veszteséggel, az egész
országot terhelő központi támogatással működik a budapesti
tömegközlekedés. Már akkor is több milliárd forintról (persze az akkori forintról)
volt szó. Ma már ezt egyáltalán nem lehet tudni. Greschik professzor úr –
a 4-es metróval kapcsolatban – 2003-ban kifejtette a Mérnök újságban: „A metró nem hoz hasznot … Megépítése, s a beruházásból
fakadó összes költség – lakóhelyétől függetlenül – minden
magyar adófizetőt terhel.” „Pénzbeli hasznot nem hozó
beruházást kölcsönből csak kiemelt társadalmi vagy politikai érdekből
építenek. A társadalmi érdek jelentőségét nem a társadalom, hanem
politikusok határozzák meg… A
kölcsön felvételét is politikusok határozzák el.”
Ezek után kérdem én, vajon milyen megtérülést várhatunk a 600 milliárd
Ft-ba kerülő (ne firtassuk, hogy a valóságban mennyivel több) 4-es metrótól? Valójában a tömegközlekedéssel kapcsolatban csak annak a
kérdésnek van értelme, hogy milyen célból tesznek valamit. Ha a tervezést,
döntéseket kézben tartó hatalom azt akarja, hogy a központban növekedjék a
forgalom, akkor a központba befutó metrókat, vasútvonalakat fog építeni,
fejleszteni.
Ha a
magyar nemzet jövője és szuverenitása fontos szempont, akkor azért érdemes
erőfeszítést tenni, hogy az ország kíméletlenül, fojtogatóan merev
központi függése enyhüljön. Az M0-s, de különösen annak a déli szakasza
hatalmas lehetőséget teremt ehhez azzal, hogy van nagydunahídja és
kisdunahídja. Össze lehet tehát kötni a vasútvonalakat és volánbusz-vonalakat
kint, 5-10 km-re a központtól egy autóbuszjárattal. Lehetővé válik, hogy a
Duna által elvágott jobbparti és balparti területek, amelyek addig csak a
központon keresztül voltak tömegközlekedési kapcsolatban, most a központtól
független kapcsolatba kerüljenek egymással.Így kialakul és megerősödik itt
a forgalom, amely itt értékteremtő, mivel egy nagyvárosnyi terület számára
teremt új fejlesztési, piaci, foglalkoztatási lehetőséget. Időre
persze szükség van. De 5 éven belül ezek a buszok biztosan tele lesznek.
Szóval
azt mondom, sürgetem, hogyaz egész ország érdekében ragadják meg ezt a
szerkezetalakítási lehetőséget, és hozzák létre az M0-s déli szakasza
mentén Budatétény és Soroksár között ezt az autóbuszjáratot.
Hallgassanak
meg! Beszéljük meg, ami nem világos!
Budapest,
2016-10-05
Tisztelettel:
Benyó Bertalan
2. Válasz a BKK-tól
Tárgy: tájékoztatás
Tisztelt Benyó Bertalan!
Hivatkozva Társaságunkhoz 2016. október 15-én érkezett levelére,
valamint Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal által továbbított
megkeresésére, továbbá a 2016. október 17-én átadott levelére, tájékoztatjuk,
hogy a korábbi válaszunkat fenntartjuk.
Budatétény, illetve Budafok, valamint Kőbánya-Kispest
között jelenleg a fél óránként közlekedő S36-os és G43-as elővárosi
vonatokkal lehet kényelmesen utazni. Soroksár célforgalma Budatétény felől
nem indokolja egy önálló buszjárat indítását. Emellett a Budatétényből
induló 138-as busszal elérhető Csepel központja, ahonnan Pesterzsébetre
számos járatunkkal el lehet jutni.
A fentiek alapján szíves megértését kérjük!
Budapest, 2016. október
27.
Üdvözlettel:V. Ágnes Levelezési
ügyfélszolgálat vezető BKK Zrt.
Jogorvoslati lehetőség: Amennyiben válaszunkkal nem ért egyet, a
Budapesti Békéltető Testülethez (postacím: 1016 Budapest, Krisztina krt.
99., e-mail cím: bekelteto.testulet@bkik.hu,
telefonszám: +36 (1) 488 2131) fordulhat jogorvoslatért.
2. Nyílt válasz a BKK-nak
Tisztelt BKK, Tisztelt V. Ágnes!
Köszönöm 16-10-05 kelt (okt. 15-én
odaérkezett) levelemre adott válaszukat, noha ebben a „válasz”-ban
a levelemben írottakra nem válaszolnak. Megtérülésről ugyan már nem
beszélnek, de azt mondják, hogy „Soroksár célforgalma Budatétényfelöl nem
indokolja egy önálló buszjárat indítását”. Már hogy ne indokolná?! Nagyon kérem, nézzék
meg a szigetszentmiklósi logisztikai telephez (a 2015-ös keltezésű atlasz
szerint Szigetszentmiklós-Leshegyi Innovációs Központ és Ipari Park)
átvezető felüljáróról – vagy bárhonnan – azt a nagy forgalmat,
amely az M0-son hömpölyög. Esendő, nem profi mérésem szerint több, mint
3000 ej/óra. Én mégsem ezzel indokolom ennek az M0-s déli szakasza mentén
megvalósítandó buszjáratnak a sürgősségét, hanem azzal, hogy az ország
merev központi függését, a súlyos társadalmi és gazdasági feszültségeket oldani
tudná.
Az Önök által említett elővárosi
vonatok („S36-os és G43-as”) bizony nem oldják ezt a
függőséget, hanem, ha nem is annyira, mint a billiós költségigényű
központi metrók, de belső Budapest tömegközlekedését erősítik.
2014 szeptemberében egy kétéves
levelezésemet zárták le nagyon határozottan egy levelükben. Én azt feszegettem
két éven keresztül, hogy mi az az 5-ös metró (újabban Északdéli Regionális
Gyorsvasút), és vajon mekkora anyagi erőfeszítésébe fog kerülni az
országnak (ld. Greschik). Önök a 2014 szeptemberi levelükben arról
tájékoztatnak, hogy milyen fejlesztések terve foglalkoztatja Önöket:
„1. Előkészítési projektek
A főváros és a BKK Zrt. több éve megkezdte a felkészülést a
2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Erre azért volt
szükség, hogy amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak,
az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott
közlekedésfejlesztési projektekkel lehessen pályázni. … Az ehhez szükséges stratégiai tervezési
feladatokat uniós források felhasználásával nyílt közbeszerzési pályázaton
kiválasztott hazai tervezőirodák bevonásával végeztük el.
Az alábbi fejlesztések előkészítéséről van szó:
.
Az M1-es metró korszerűsítésének és meghosszabbításának
koncepciója
.
Az M2-es metró és a H8-as hév összekötésének, valamint a
rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósításának koncepciója
.
Az Észak–déli Regionális Gyorsvasút déli szakasz
kialakításának koncepciója
.
A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes
fejlesztési koncepciója”
Szóval kizárólag olyan fejlesztések előkészítésével
foglalkoznak, amelyek a centralizációt, az ország központnak való
alávetettségét növelik.Tegyék meg kivételesen, hogy ezzel a Tétény (Budatétény
és Nagytétény) és Soroksár közötti buszjárattal ezt a centralizációt enyhítsék.
A buszjáratnak a nagytétényi kastélypark vasúti megállótól kell indulnia. Azt
persze el kell majd érni, hogy itt minden személy-vonat álljon meg, és
mindenütt, ahol a vasút keresztezi az M0-s vonalát. Ha már azt a jelek szerint
teljes képtelenség elérni, hogy Budapestet délről kerülve vasútvonal kösse
össze az ország keleti és nyugati hálózatát, noha ez 50(!) éve (nem elírás, fél
évszázada) benne van minden országos
tervben, hát legalább most, amikor van M0-s, kösse össze ott egy buszjárat a
keleti és nyugati hálózatot.
A Kastélyparktól jöjjön befelé a busz a
Növény utcáig, és oda befordulva érje el az új 6-os utat, azon keresztül pedig
az M0-s tétényi hídfőcsomópontját! A Növény utcán legyen átszállási
lehetőség a 138-as buszra, majd fenn a csomóponton egy megállója a
Dunatelep számára! Onnan a 138-assal együtt haladva érjék el az AuchanSziget
áruházat! Az Auchan Sziget áruház mögött haladjon át az M0-s fölött a
szigetszentmiklósi logisztikai telepre, ott a Leshegy úton és a Kántor úton
haladva érje el az M0-s szigetszentmiklósi csomópontját! Ott átszállási
lehetőséget kell kialakítani a volánbuszok számára. Onnan az M0-son
haladva érje el a Ráckevei Duna csepel-szigeti hídfőjét! Ott alakítsanak
ki egy megállót, és hozzák ki odáig a csepeli 71-es buszt, hogy át lehessen
szállni! Miután átjutott a busz a Ráckevei Duna fölött, legyen megállója a
Soroksári út fölött, átszállási lehetőséggel a meghosszabbított 135-ös
buszra! A 135- ös busz vonalának kis változtatásával elérhető a Soroksár
vasútállomás. A tétény-soroksári busz (eddig csak úgy emlegettem, hogy „a
busz”) ezután az M0-son haladjon tovább a dunaharaszti csomópontig, majd
a Budapesti Intermodális Logisztikai Központon keresztül az Ócsai útig a 66-os
busz végállomásához! Onnan pedig az M51-es autóúton a Péterimajorig! Ott meg
kell csinálni a 166-os busszal összehangolva a tétény-soroksári busznak a
végállomását. Onnan a 166-os busz elvisz a pestszentimrei vasútállomásra, és
tovább a Ferihegy vasúti megállóhoz.
Újra kérem, nagyon kérem, ne engedjék meg maguknak, hogy ezt az
országos jelentőségű lehetőséget elszalasszák. A
lehetőséget arra, hogy az ország merev függését a budapesti központtól
enyhítsék, az értékét, az ország értékét növeljék.
Benyó Bertalan